ALMÁSSY Zsuzsa
ALMÁSSY Zsuzsa |
|
|
Single |
|
||||||||
Olympic Games / Olimpia |
17 |
|
|
6 |
|
|
|
5 |
World Champ./ Világbajnokság |
18 |
7 |
|
8 |
3 |
5 |
7 |
4 |
European Champ./ Európabajnokság |
11 |
6 |
3 |
4 |
4 |
3 |
2 |
4 |
World Professional Championships
2 |
Szarajevói beszélgetés Almássy Zsuzsával
A hatvanas évek kiváló magyar műkorcsolyázónője -három olimpián képviselte színeinket- 1980-ban Svájcba ment férjhez, a Zürich melletti Effretikonban él, két kislánya van, Judit és Sabine, az ikrek. Kissé meglepődtem, amikor itt, a téli olimpián kollégaként üdvözölhettem: ő az újvidéki televízió kommentátora.
- Hogyan birkózik meg a sportriporteri feladattat?
- Nem könnyű munka. Sokszor elkap a hév, ilyenkor gyorsan beszélek. De nagy szívvel csinálom.
- Mi a véleménye az olimpia versenyeiről?
- Nagyon szeretem az olimpiát, mert itt minden olyan sportos.
- Ezt hogy érti?
- Hát, hogy a versenyzők például formaruhában járnak. A versenyeken nincs bundabemutató, mint a többi korcsolya-világversenyen. Tehát nem annyira sznob a hangulat. No, de gondolom, nem erre kíváncsi. A párosverseny kellemes meglepetés volt. Végre küzdelem, s nem pedig néhány magas fiú és alacsony lány bemutatója. A négy versenyszám közül megítélésem szerint a jégtánc van a csúcson. Ugyanis Torvillék annyi újat hoztak, hogy az egész mezőnyt magukkal ragadták. Az egyéni számokban jelenleg nincsenek ilyen nagy egyéniségek, viszont sok a "jó kis" versenyző.
- Mennyiben változott a műkorcsolyázás 1972 óta, vagyis azóta, hogy befejezte sikeres versenyzői pályafutását?
- Nagyon sokban. Az az érzésem, a műkorcsolya helyett talán sokszor szerencsésebb lenne a műugrás elnevezés, ugyanis az előadást, a korcsolyázást teljesen háttérbe szorítják az ugrások. S éppen ez a megtorpanás oka is. Mert tízéves korukban a fiatalokat nem korcsolyázni tanítják meg, hanem dupla Axelra. Ezért aztán sok igazi tehetség elvész, s helyettük az ugróbajnokok jönnek.
- Nincs valami jó véleménnyel a maiakról...
- Á, dehogy, sokukat csodálom. Katarina Witt például kitűnő teljesítményt nyújtott. Sokat fejlődött az előadása is, de még mindig csak pontos, magas ugrásaival tudja elkápráztatni a közönséget.
- Itt az olimpián is sok az esés. Ön szerint, ha a mai versenyzőket ugróknak nevelik, akkor miért potyognak a jégen?
- Mert napjainkban egy verseny az idegek csatája. A női rövidprogramban például a 23 versenyzőnő közül 16 rontott. S nem azért, mert nem tudnak duplákat ugrani, hanem mert félnek, hiszen egy rontásért fél pont levonás jár. Rémülten, félve pedig nem lehet műkorcsolyázni, csak korcsolyázni.
Népsport, 1984. Február 19.
(Thanks Annette!)
